Kossuth Lajosné testvéréhez, Meszlényi Rudolf ügyvédhez ment feleségül. Bicskén közösen alapítják meg az Országos Védegylet Fejér megyei fiókegyletét. Férje fiatalon meghalt, nem érte meg harmadik gyermekük születését.

Férje halála után Pesten lakást bérelt, diákok élelmezéséből tartott el családját. Húsz „kosztos”-ra főzött, mosott, vasalt, takarított. Jártas a humán és a reál tudományokban, anyanyelvén kívül beszél németül, angolul, franciául.

Kossuth 1849-benkinevezte az összes tábori kórház főápolónőjévé. Ebben a minőségben éjt nappallá téve megszervezte az önkéntes ápolónői szolgálatot. Emberfeletti munkával megjavította a hadegészségügy alapvető feladatokat is nehezen ellátni tudó helyzetét. A szabadságharc végére 72 tábori kórházban20 000 ágyállt a sebesültek rendelkezésére. S a kórházakban osztrák sebesülteket is ápoltak! Kossuth Zsuzsanna másfél évtizeddel a gyakorlatban előzte meg a Vöröskereszt genfi konvenciójának elveit.

49 augusztusában követi a kormányt Aradra, majd családjával észak felé menekül. Útközben Nagyváradon elfogják, és házi őrizetben tartják. Az orosz parancsnokságtól néhány hét után Haynau kikéri, és anyjával, nővéreivel együtt a budai várbörtönbe viteti. Életét osztrák hadifoglyok mentik meg, akik tanúsítják, hogy mindig egyenlő bánásmódban részesültek a magyar sebesültekkel.

Kiszabadulása után Pesten nevelőintézetet nyit, és egyben irányítója lesz egy ellenállási szervezkedésnek. Börtönbe kerül, felmentik ugyan, de száműzik.

Száműzetésében - anyjával és családjával együtt - előbb csak Brüsszelig jut. Éjjel szappant főz, nappal kitanulja a világhírű brüsszeli csipke készítését. Londonból tőkét szerez, rövidesen 30 munkásnőt foglalkoztató csipkeverő üzemet nyit. 82 éves édesanyja halála után az osztrák követség zaklatásai elől kénytelen Amerikába távozni. New Yorkban halt meg tüdőbajban, 37 évesen.

http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2008/02/22/main.php?l=b13.htm